Az ember felépítése

Az ember felépítése

VÁTA, PITTA, KAPHA

Az ájurvédikus világkép szerint minden, ami körülvesz minket, öt elemből épül fel: éterből, levegőből, vízből, tűzből és földből. Amíg ez az öt elem egyensúlyban van a világegyetemben, addig a világban végbemenő folyamatok megfelelően zajlanak. Ahol az egyensúly felborul, ott természeti katasztrófák, áradások, földrengések, hőmérsékleti kiugrások jöhetnek létre. Az emberi szervezetben ez ugyanígy működik: akkor leszünk egészségesek, ha testünk elemei egyensúlyban vannak.

Ha érdekel az ajurvédikus testalkat típusod, töltsd ki online Dosha tesztünket

Amikor az öt elem biológiai formát hoz létre (növényi, állati, emberi szervezet), átalakul biológiai rendező elvekké, melyeket dósáknak nevezünk. Három dósa jön létre: a levegő és az éter létrehozza a váta-dósát, a víz és a tűz elemekből kialakul a pitta-dósa, a víz és a föld elemekből pedig a kapha-dósa nyilvánul meg az élő szervezetekben. A szervezet akkor egészséges, ha e három dósa harmonikusan működik. Mindhárom dósának megvan a szerepe a testfelépítésben. A kapha a vizet képviseli, a hús és a váladékok alkotója. A pitta a tűz, amely átalakítja a testben lévő anyagokat. A váta a levegőt képviseli, tevékenységeink hajtóereje. Az tesz bennünket egyedivé, hogy melyik dósa milyen arányban funkcionál bennünk

A prakriti és a dósák

Az ájurvédikus gyógyászatban a személyes testtípus (prakriti) meghatározása elsődleges fontossággal bír. Mindenki egy adott testtípussal jön a világra, ez az ő személyes prakritije az, ami meghatározza fizikai adottságait, testmagasságát, szemének és bőrének színét, csontozatát. Magában foglalja mentális jellemzőinek nagy részét, például azt, hogy visszahúzódó vagy inkább harcias típus-e. Meghatározza, hogy milyen táplálékok kedvezőek számára, és milyen az anyagcseréje. A prakriti megállapítása nélkül lehetetlen az ájurvédikus kezelés.

A dósák felsorolásánál beszéltünk róla, hogy változó arányuk adja egy személy egyediségét. Akinek sok a váta-dósa a született testtípusában (prakritijében), azt tiszta váta alkatnak nevezzük. Éppen így vannak tiszta pitta és tiszta kapha alkatúak. Azokat, akikben két dósa egyenlő mennyiségben van jelen, váta-pitta, váta-kapha vagy pitta-kapha alkatúaknak nevezzük. Bár nagyon ritkán, de előfordul, hogy a három dósa egyenlő arányban van jelen, ilyenkor tridósás alkatról, azaz váta-pitta-kapha alkatról beszélünk.

A 7 fő testalkat típus:

váta
pitta
kapha
váta-pitta
pitta-kapha
váta-kapha
váta-pitta-kapha

ezen belül pedig még számtalan egyéni változat van.

Váta alkat

Általában fizikailag alulfejlettek, mellkasuk lapos, vénáik és izmaik láthatóak. Bőrük hűvös, durva és száraz, repedezett. Általában van anyajegyük. Magasságukra jellemző, hogy vagy túl magasak, vagy túl alacsonyak, vékony testalkatúak. Az édes, sós és savanyú ízekre vágynak. A Váta dósáról itt tudsz bővebben olvasni.

Pitta alkat

Középmagasak, vékonyak, testalkatuk finom. Számos anyajeggyel, szeplővel rendelkeznek. Izomfejlettségük közepes. Bőrük puha, meleg, hajuk gyakran vörös, korán őszülnek és hajlamosak a kopaszodásra. Az édes, keserű és fanyar ízekre vágynak. A Pitta dósáról itt tudsz bővebben olvasni.

Kapha alkat

Testük jól fejlett, erősen hajlamosak a túlsúlyra. Mellkasuk domború és széles, vénáik, inaik nem láthatók, mert bőrük vastag és izomfejlettségük jó. Bőrük puha és olajos, azonban hideg és sápadt. Hajuk vastag, sötét puha és hullámos. A Kapha dósáról itt tudsz bővebben olvasni.

A betegségre való hajlamot az egyéni felépítés határozza meg

Például a kapha típusú emberek hajlamosak a kapha betegségekre, ilyen a mandulagyulladás, arcüreggyulladás, hörghurut, megfázások, hurutok. A pitta típusú emberek hajlamosak a hólyag, epe és máj rendellenességre, savtúltengésre, gyomorfekélyre vagy rendszeresen jelentkeznek náluk különböző bőrproblémák. A váta típusú emberek ki vannak téve a nagy gázképződésnek, érelmeszesedésnek, hátfájásnak és rendszeresen küszködnek emésztési problémákkal, nehéz székelés, vagy tipikus váta probléma a csontritkulás is.

A váta betegségek eredete a vastagbélben van, a pitta betegségek eredete a vékonybélben, míg a kapha típusú betegségek eredete a gyomorban keresendő.

Az energiák időben:

Téli hónapok a kapha dósa uralma alatt állnak, ekkor tipikusan a kapha betegségek jellemzőek. A tavasz és az ősz a váta dósa uralma alatt áll, akik váta típusok, azok inkább ezen átmeneti időszakban szoktak betegek lenni, ez nekik egy nehezebb periódus. A nyár a pitta uralma alatt áll, a tüzes emberek így leginkább jellemzően nyáron betegszenek meg.

Napszakok szerint:

Napkeltétől-reggel 10 óráig a vízerő hat, anabolizmus, fizikai értelemben szövetépítés folyik a szervezetben. Reggel 10 órától kb. du.14 óráig a tűz erő hat. Ez az emésztés időszaka, ezért célszerű ekkor táplálkozni.
14 óra után – naplementéig a szél, azaz a váta erő hat.
Naplementétől- este 10-11 óráig megint a vízerő hat, de most a lelki működés vonatkozásában. Azaz itt a legjobb a meditáció, pihenés, ellazulás, mert ez a lelki felépülés ideje.
Éjjel 12- 01-02 óráig megint a tűz energia hat lelki vonatkozásban, míg 02-től napkeltéig a lelki lebomlás, a szél, vagy váta időszaka működik.

Fontos lehet, hogy megfigyeljük, hogy egy adott betegség tünet mikor jelentkezik, mert főleg ha ismétlődő, akkor ez mutatja hogy melyik energia van túlsúlyban. Ez azért is fontos, mert a gyógynövényeket, gyógyhatású készítményeket is célszerű úgy bevenni, hogy tudjuk, hogy mely energiatúlsúly ellen szedjük.

A szélre (váta) ható gyógyszereket mindig evés előtt kell fél órával bevenni. Ezzel a vátára ható gyógyszerek hatékonyságát növeljük. A tűzre (pitta) ható gyógynövényeket mindig evés közben kell bevenni és értelemszerűen, a vízre (kapha) ható gyógyszereket pedig mindig evés után fél órával célszerű bevenni.

Ízek

Az ízek építik fel a szöveteket. Alapvetően törekedni kell arra, hogy lehetőleg valamennyi ízből fogyasszunk, azonban fontos figyelni az arányokra. Azokból az ízekből együnk többet, ami segíti a felborult egyensúlyt helyreállítani. Azaz amikor a váta-pitta-kapha egyensúlyban van. Ezért ha valamelyik túlsúlyba kerül, akkor azt lehetőleg vissza kell fogni, erre jó az ízek variálása.

A váta energiát a fanyar és a keserű íz támogatja. Ezért ha valaki erősen váta problémákkal küzd, kerülnie kell ezeket az ízeket, mert fokozzák a vátát.
A pitta energiát a pikáns (erős) és a savanyú íz támogatja, míg a kapha energiát az édes és a sós íz.
A keserű íz csökkenti a pittát és kaphát, de fokozza a vátát. Ezért a vátáknak nem jó, viszont jó a pittának és a kaphának.
A fanyar íz csökkenti a pittát és a kaphát, de fokozza a vátát szintén.
A savanyú íz csökkenti a vátát és növeli a pittát meg a kaphát.
A pikáns (erős) íz, csökkenti a kaphát növeli a pittát és a vátát.
Az édes íz csökkenti a vátát és pittát, de növeli a kaphát.
A sós íz csökkenti a vátát, növeli a pittát és a kaphát.
Így váta rendellenességre jó az édes, a savanyú és a sós íz, a pitta rendellenességre jó a keserű, fanyar és az édes, míg a kapha rendellenességre jó a keserű, a fanyar és a pikáns.

Forrás: dr. Vasant Lad, Hémangi, Mireisz László

Mireisz László “Buddhizmus és ayurvéda előadások”. (Akit a nagyon elméleti rész nem érdekel célszerű a 5. előadástól nézni. Az 5. rész foglalkozik az elemekkel, a 6. előadás a túlműködést taglalja, 7. rész a szöveteket ismerteti és a salakokat, a túlsúlyokról beszél benne, energiák működése az időben, 8. előadás részletesen tárgyalja az ízeket, míg a 9. előadás a diagnózist taglalja, ki milyen típusba sorolható.)